Erdélyi kopó

FCI VI. fajtacsoport, 1.2. szekció (középtermetű kopók), 241.

Általános jellemzői, használata: középnagy testű kopófajta. Jóindulatú, bátor, kitartó. Könnyen tanítható, igénytelen, a szélsőséges időjárást is jól bírja. Fejformája, nyaktartása, törzsének arányai, erős és izmos végtagjai, faroktűzése a közép-európai kopótípusra jellemző. Ősi magyar kutyafajta, amit a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Két változatban tenyésztik. Egyik a hosszúlábú, másik a rövidlábú kopó. A két változat nagyságban, színben, szőrben különbözik egymástól. A hosszúlábú alapszíne fekete, a rövidlábúé vörös. A két változatot rendszerint együtt tartották. A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz, nagyvad – régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad – róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. Kitűnően hajt és állít. Keresésre, csapázásra és vadelhozásra is használható. Szaglása rendkívül jó, a hideg nyomon kitartóan keres. Friss nyomra érve jellegzetes nyifogással csahol, hajtás közben messze hangzó, magas, csengő hangot hallat. A kisebb ragadozókat lefojtja, a nagyvadakat hajtja és állítja, állóra ugatja. Vadászatokon vezetőjétől távol is önállóan dolgozik, egy-egy vadászaton 80-100 km-t is lefut. Indulási helyére mindig visszatér. Jellegzetes munkája során három-öt kutyából álló füzérben használják, de önállóan is dolgozik. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor határozott, temperamentumos. Gazdájához ragaszkodik, azt meg is védi. A hosszúlábú erdélyi kopó teste hosszútávfutásra csiszolódott ki, nem durva, nem is vékony csontú, igazi atlétaalkat. A rövidlábú változat erőteljes, nem kurta lábú, arányos testfelépítésű. Zömök, erős csontú, de nem nehézkes, elegáns megjelenésű kutya. Soha ne tűnjön csökött, vékonycsontú, hosszúlábú kopónak.

A fej: hosszúkás, de nem elhegyesedő kopófej, amely a nemi jelleget jól tükrözi. Fejbőre nem ráncos. A koponyarész enyhén ívelt. Az agykoponya és az arckoponya aránya közelíti az 1:1-et. A szemboltívek gyengén fejlettek. A stopvonal szintén gyengén fejlett. Az orrtükör nem túl tompán metszett, színe fekete. A rövid lábú változat orrtükre lehet barnásvörös is, minél sötétebb árnyalattal. Az orr mozgékony cimpájú. Az orrnyílások tágak. A pofalebernyegek lekerekítettek, csak enyhén fejlettek, az alsó ajkak szárazak, feszesek. Fogai erősek, jól fejlettek, fogazata teljes. A metszőfogak ollósan záródnak. A tarkóbúb nem kifejezett. A szem középnagy, nem kerek, kissé ferdén metszett. Színe a hosszúlábú változatnál sötétbarna, a rövidlábúnál a szőrzet valamely árnyalatához igazodik. A szemhéjak jól zártak. A fül középmagasan tűzött, nem túl nehéz, ráncosodás nélkül a pofához simulva lóg, középtájon kiszélesedik, majd elkeskenyedik, a vége kerekded. Előrehúzva eltakarja a szemet, de alig ér azon túl. A nyak középmagasan illesztett, izmos, közepesen hosszú. A nyak alsó részén a bőr kissé ráncos. Kis lebernyeg megengedett, de nem kívánatos.

Az elülső végtag alakulása: az elülső végtag oszlopszerűen támasztja alá a törzset, lapockája jól izmolt. Végtagállása szabályos, a dongás mellkas révén megfelelően széles. A könyökök zártak. A mancsok nagyok, zártak, erősen ívelt ujjakkal. A talppárna nagyméretű, kemény, rugalmas. A karmok erősek és lehetőleg feketék.

A törzs: a törzs fekvő téglalapba írható. A marmagasság 10:11-hez aránylik a törzs hosszához. A mar kifejezett. A hátvonal a mar mögött egyenes, fejlett izomzattal. A szukáknál kissé hosszabb ágyéki rész megengedett. A far mérsékelten lejt. A szegycsont nem előreugró. Mellkasa dongás, hosszú és nem túl mély. A bordaív keresztmetszete kövér ellipszis, majdnem kör, amely a szabad légzést hosszú távon is jól biztosítja. A has csak enyhén felhúzott. A rövidlábú kopó esetében kiemelten fontos a feszes ágyék, a jó kötés. A farok középmagasan tűzött, erőteljes. Nyugalmi állapotban alsó harmada kissé felfelé ívelt, és lehetőleg a sarkcsonton 1-2 cm-rel túlér. Izgalmi állapotban ívelt formában a hátvonal fölé emeli, de a hátra nem kunkorítja. Nem kurtítják, a született rövidfarkúság hiba.

A hátulsó végtag alakulása: a hátulsó végtag kissé hátraállított, izmos, a comb hosszú. A csánk mélyen helyezett, a lábvég szabályos állású. A mancsok jól zártak, erős ujjakkal. A talppárna nagyméretű. A karmok erősek. A farkaskörmök eltávolítandók.

Bőre és szőrzete: az edélyi kopó bőre pigmentált, sötét színű. A szabad bőrfelületek feketék. Szőre rövid, sűrű, egyenes lefutású, testhez simuló, tömött, valamivel hosszabb, mint a többi rövid szőrű vadászkutyáé. A szőr a nyakon, a martájékon, a comb hátsó élén és a farok alsó vonalán hosszabb, mint a test többi részén. A szőrfogók és lécek kifejezettek. A szőrzet durva tapintású, fényes. A fedőszőrök között aljszőröket találunk. A túl rövid, selymes, vattás, vékony szálú szőr hiba. A hosszúlábú kopó szőrének alapszíne fekete. Nem túl sötét cserjelzés mindig található a szemboltíven pont formájában, a pofatájékon és a végtagokon. A cserszín jellegzetes vonalú, határozott rajzolattal különül el a feketétől. Fehér jelzés az orron, amely homlokcsíkban folytatódhat, a nyakon esetleg gallér formájában, a mellen, ami a mellkas alá terjedhet, a mancsokon a lábakra is felhúzódva, a farokvégen megengedett. A testfelület egyharmadánál több fehér szín nem kívánatos. A fehér színben fekete és cser pettyezettség előfordulhat. A rövidlábú erdélyi kopó szőrzete valamivel rövidebb, mint a hosszú lábú változaté. Alapszíne a zsemle, a has és a végtagok felé halványuló árnyalattal. A fej és a hát lehet kormos. A fehér jegyek a hosszúlábú kopóval azonos helyeken fordulhatnak elő.

Nagysága: a hosszúlábú erdélyi kopó marmagassága 56-65 cm, a rövidlábú erdélyi kopóé 45-50 cm, de semmiképpen sem a centiméterekben mért érték, hanem a harmonikus összbenyomás a döntő!

Mozgása: lépése nyújott, sohasem tipegő. Ügetése tértölelő. Vágtája rendkívül kitartó.

Előforduló hibák: hosszú arcorri rész, hegyesen metszett orr, széles agykoponya, erős stop, világos szemek, magasan tűzött fülek, nehéz fülek, puha hát, pontyágyék, magasan tűzött farok, meredek csánk, túl finom szőr, félénkség.

Kizáró okok: túl hosszú és keskeny agy- és arckoponya enyhe stoppal, hegyesen metszett orral, illetve széles, kerekded agykoponya rövid arcorri résszel és erős stoppal. Hibás fogazat. Könnyű, terrieres vagy agaras jellegű fül. Drótszőr. Puha, hullámos szőr. A rajzos barna vagy rajzos kék színezet. Minden olyan végtag- és gerincoszlophiba, amely a szabad, tértölelő mozgást akadályozza. Kifejezetten támadó, vagy igen gyenge idegrendszerű kutya. Rejtettheréjűség, félheréjűség. megállapított csípő- vagy könyökízületi dysplasia (HD közepes, vagy súlyos minősítés).